Hányan voltak életed során, akik nem hittek benned?
És mennyien vannak akár most is, megmutatva számodra azt, hogy talán még nem állsz készen, egyszerűen megkérdőjelezve, hogy TE mennyire hiszel magadbadban.
Ezek a hangok nem lehúzni akarnak téged, hanem tanítani.
Csak akkor tudnak megállítani, ha te még nem lépted át azt a határt, amit elérve már nem tudnak megingatni, maximum megmosolyogtatni.
Ne a másikat hibáztasd, hogy visszatart… hiszen valószínűleg ez a vállalt dolga veled kapcsolatban…
Egyszerűen vedd észre magadban, hogy miért érzed bántónak, gátlónak… és vajon nincs-e igaza?
Ő öntudatlanul érzi, hogy még nem állsz készen, és belül te is tudod, hogy emiatt reagálsz rá így.
Meggyőznie, visszaigazolnia nem neki kell azt, hogy jó vagy, és az utadon vagy, akkor miért várod ezt mégis?
Nézz befelé, fogadd el, hogy még nem érted el ezt a határt, a fordulópontot.
De mindig tudd, hogy napról napra JOBB leszel benne, és egyszer, valamikor még meg is haladod azt!
Hogy mikor? Rajtad múlik.
Minél előbb ébredsz rá önmagadra, annál könnyebben és gyorsabban megtörténik.
És amikor ez bekövetkezik, akkor természetesen és tisztán képes leszel kimondani és érezni is:
„Hiszek magamban. Tudok hinni magamban. Értem, mit jelent hinni magamban.”
„Szabad és megengedett, hogy létezzen a saját hitem, a saját igazságom a világról, a világomról, és élhetem ezzel a hittel a mindennapi életemet.”
Tudom, hogy sikerülni fog!
Nóri
0 hozzászólás