Ma késő este lesz pontos az e havi Telihold, ami a január 18-án induló Újhold tetőpontja.
A folyamatainkban oda érhettünk, ahol a mérlegelés, a döntések meghozatalának az ideje jött el a jövő, az életcélunk érdekében. Választás és elköteleződés nélkül nem kezd el formálódni az út, ennek viszont ki nem hagyható része – sőt velejárója -, hogy adott részeink szabaddá váljanak, új nézőpont jöjjön létre, ahonnan újratervezhetünk.
A döntések megmutatják, hogy előre lépünk-e egy új világba, vagy megfordulunk a hídon. De még ha visszafelé indulunk is, semmi nem lehet ugyanaz, mint előtte volt.
Az Újhold idején a férfi energia, a saját akarat, a kontroll még csak feszült, és mostanra elért oda, hogy mélyen és hirtelen átalakító folyamaton keresztül szintet lépjen. Új értelmet kaphat az erő, a hatalom fogalma, az, hogy mit tudok uralni, mit vagyok képes irányítani, és mi az, amit nem lehet, vagy nem érdemes.
A Teliholdak idején tapasztalható kettősség most talán abban nyilvánul meg, hogy támogatottnak tűnhetnek a gondolatokkal megtervezett irányok, de erős a lélek jelzése és irányítása is, és a kettő nem biztos, hogy egyfelé húz.
Az álmok már motivációval, lendülettel telítődnek, de az építés, a szerkezet létrehozása még megfoghatatlan, fejben vagyunk még, az elme rendez, de az anyagi világ még nem követi le, ami okozhat feszültséget, vagy inkább türelemre hívhat minket.
Belül érezhető, hogy az egyéni szívbéli utak, a szerelmek, a megfelelő társ/partner megtalálásának megfelelő ideje formálódik, de az alapok, a múlt rendezése ehhez nem kikerülhető.
A legnagyobb hangsúly most ezen a ponton van.
Minden olyan téma könnyítésre, látásra, értésre és elfogadásra vár, ami a gyökereinkkel, a tradíciókkal kapcsolatos, ami az otthonunkat, családunkat érinti, legyen az a lakóhelyünk, vagy a minket körülvevő emberek, vérrokonok, szoros kapcsolatok.
A szülőkkel való kapcsolódás minősége, a szülői elvárások hatása, leginkább az anyai mintából fakadó beidegződések, az általa történt kondícionálás, a múltból (régmúltból) hozott tapasztalatok szeretnének felszabadulni és új energetikai mintával újraindulni.
Ebben a körben vannak azok a történetek is, amelyek arról szólnak, hogy szeretnek-e minket úgy, ahogy vagyunk, azért, amik vagyunk, és elhisszük-e egyáltalán, hogy ez lehetséges.
Azok a témák is felszínen lehetnek, amelyek még a gyász, a veszteség, a bánat rezgéseit hordozzák, amiben azt érezzük, hogy felesleges áldozatot hoztunk egy kapcsolatért, vagy társért, esetleg feladtuk magunkat a másikért, vagy azért, hogy szeretetet kapjunk.
Az olyan elköteleződésekben, amelyekben hűséget, ragaszkodást vállaltunk, amelyek akár a síron is túl köttettek, valamilyen formában most megjelenhet a felszabadulás kegyelme.
Nóri
***
Ha elakadtál az önfelfedezés útján… foglalj időpontot, várlak szeretettel!
0 hozzászólás