Az elmúlt pár estén ismét meg lehetett csodálni, ahogyan a Hold egyre növekszik, kerekedik az éjszakai égbolton. Ma este, amikor a Hold megjelenik majd az égen, nagyjából akkor pontosodik be maga a Telihold is, vagyis a Hold-Nap szembenállás. A Hold a Bakban, a Nap a Rákban van éppen.

Amikor megnyitottam a Telihold képletét a számítógépes programban, azonnal észrevehetően kirajzolódott egy konfiguráció, egy nagy háromszög, és keresztbe egy vízszintes vonal, számomra ezzel egy angyal jelent meg :). Egyébként koronának, vagy ház alakzatnak is hívják/hívjuk, nekem ma mégis angyalnak tűnik gyönyörű szárnyakkal. 😀

A tér-idő pillanatban – és ebben az alakzatban – a tengelyek fontos szerepet kapnak, a kulcspontokat alkotják tulajdonképpen, amihez még egyéb égitestek, nevezetes pontok is csatlakoztak.

A talapzat, illetve az angyal két lábikója alkotják az alapot, amin állni, támaszkodni lehet, vagyis egyre inkább kellene. Az egyik pont a jövő, az életcélunk, ami egy teljes átalakulást követően lehet a miénk, amiben bizonyosak vagyunk legbelül, csak még nem merjük ésszel felfogni és elfogadni. Vissza kell térnünk valami régihez, de nem azért, hogy visszalépjünk abból, amit már elértünk, hanem azért, hogy azt a tudást, tapasztalatot, amit korábban megszereztünk, azt most újra elővegyük, új szintre emeljük, és mi, saját magunk kiteljesedjünk általa. Ez rólunk szól, nem másról, arról, hogy hogyan találjuk meg a boldogságot és a számunkra megfelelő kereteket és formát valamiben, amit a saját örömünkért végzünk, csinálunk, úgy, ahogyan nekünk jó, nem pedig úgy, ahogyan más elvárja. Az alap másik pillére a kapcsolataink, párkapcsolatunk. Azok, akik a családot – nem csak a vér szerintit – jelentik számunkra. Azok, akik úgy fogadnak el, ahogy vagyunk, akik láttak már méltatlan helyzetben, és láttak ragyogni is, és pontosan tudják és értik, hogy a tetteink, a velünk történő változások mit is jelentenek pontosan. Lemorzsolódnak azok, akik ebbe a körbe nem tartoznak bele, akikkel a beszélgetéseknek már nincs meg a meghittsége, akikről már nem mi akarunk gondoskodni, vagy nem számít, hogy ők akarnak-e rólunk. Fontos, és egyre fontosabb az igazi otthonunk megtalálása, és az, hogy kitől kapjuk, kivel osztjuk meg, és leginkább kivel hozzuk létre a fizikai, lelki és szellemi táplálékunkat!

A falak, vagyis a tartószerkezet – nálam a szárnyak, amik segítenek repülni, szárnyalni, a lehúzó, negatív energiáktól elvonatkoztatni – a saját belső érzéseink, megérzéseink, intuíciónk, a lelkünk esszenciája, ami emlékszik arra, hogy miért jöttünk, és milyen feladatokat vállaltunk. Mindenkiben ott van az az erő, amivel képes nem csak a felszínen maradni, de boldogan lubickolni, úszni, és a célszalagot átszakítani. Ehhez át kell alakulni. Gyökeresen meg kell változni. A szemléletnek, a hozzáállásnak, a fókusznak, a hitnek. A kereteket, a díszletet te alkotod, a fal színét te választod, a berendezést is csak te alakítod. Fizikai síkon az valósul meg, amibe teszel hitet és energiát. Ha rossz helyre fókuszálsz, nem építesz, azzal hagyod, hogy a romhalmaz maga alá temessen. Van választásod! Te melyiket szeretnéd? Ennek az időszaknak a legnagyobb próbatétele ez lesz: milyen belső hittel, belső képpel mész majd előre. Gördülnek eléd akadályok, de ha nem téveszted szem elől a célt, jó helyre fókuszálsz, észreveszed a nem szokványos lehetőségeket, akkor nyerni fogsz. És még egy dolog: a tér-idő pillanat alapján a talapzat energiái ebbe a szárnyba mutatnak, és itt összpontosulnak, tehát te tudsz tenni, a te tartásod, kitartásod kulcsfontosságú ebben az egészben!

A másik fal – vagy angyalszárny -, a múlt, a gyökerek. El kell fogadnod, honnan jöttél, minden értelemben. Mert ez az alapja a jövődnek. Nem véletlenül születtél oda ahová, ez a részed, az energetikád fontos építőköve, amiből ráadásul most teremteni lehet. Sokat kaptál, vedd észre, találd meg, hogy miket. Ezek a készségek, képességek a létezésed részei, az utad kockái, és ha ezt felismered, akkor meghökkentő módon leszel képes anyagba önteni, megvalósítani az ötleteidet, terveidet. Varázsolj, az angyal segít most neked!

És hát a háztető, vagyis a fej, a csúcs, a lényeg, a miért, ami ott van legfelül, ami teljessé teszi ezt és utat mutat: a lélektárs, vagy társak, akikkel közös az utunk, közösek az ügyeink. Láthatatlan, megfoghatatlan hogy miért. Miért velük, és miért azt, amit. Lehetetlen érteni, csak érzékelni lehet maximum. Megmagyarázhatatlan, hogy mi hajt arrafelé, és mi lesz a jövő, mi a cél velük. Tudom, ez a leírás is ködös így, de aki tapasztalja, az pontosan érti. Teljes bizonyossággal kell abba az irányba menni, ami belülről hajt, motivál, inspirál, csak esetleg nem mered meglépni, mert az elvárások, a megfelelés nem engedi. Ez lesz az út, a jó út, és bár nem hiszed el, de előbb-utóbb ezen fogsz sétálni!

Kategóriák: Asztrológia

0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Avatár helyőrzője

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük