Holnap ebéd után, 13 óra körül fog bepontosodni a következő Újholdunk. Aki érzékenyebb, az lehet, hogy már ma is észlelte, és éjszaka is érezni fogja a hatását.
Az Újholdak indító, felfelé építkező energiát képviselnek, a pontosodás előtt néhány órával pedig – még a Fekete Hold időszakában ma este/éjjel – igazán jól lehet elvágni, elengedni, letenni, megszüntetni dolgokat, sőt már az új ötleteknek, vágyaknak is lendületet lehet adni.
Ha van bármilyen megvalósulásra szánt célod, akkor ma este érdemes tudatosan figyelmet adni neki valamilyen formában, szóval „varázsolj” bátran!
A Hold és a Nap a Bakban találkoznak, képviselve azt a struktúrát, amit építünk, ami stabilitást vagy éppen korlátokat jelent nekünk. Ehhez kapcsolódan megjelenhet az a kérdés bennünk, hogy „otthon vagyok-e otthon?” – akár helyrajzilag, akár azokkal, akik körülvesznek, akár a világképünk szempontjából.
A női minőségek is érintve és mozgatva vannak:
– A nőiség megélése kivel, hogyan tud megtörténni, ki az, akinek szeretete gyógyító erejű, és a szívünk és múltunk sebei behegednek neki köszönhetően;
– A hivatalos társ szerepét hogyan vállaljuk, van-e még a párunk iránt szeretet, szerelem bennünk;
– Előkerülhet a gondoskodás kérdése önmagunkról, a társunkról, a kapcsolatainkról. Megkapjuk-e a számunkra jóleső, szükséges gondoskodást, attól kapjuk-e, akitől „elvárható” lenne, vagy esetleg máshonnan érkezik ez;
– Adunk-e, figyelünk-e másokra, a családtagokra, a barátokra, ki az, akivel ez kölcsönös és szeretetteljes, hol egyoldalú, és hol hiányzik teljesen.
– Tudunk-e az arany középutat megtalálva az önállóságunk és az elköteleződés között működni, vagy valahol elbillenünk. Figyelünk-e, fókuszálunk-e a saját utunkra, vagy túlságosan alkalmazkodunk, igazodunk valakihez;
– Miben hoztunk eddig áldozatot, és azt milyen megfelelési elvárás vagy félelem miatt tettük. A családban, családért, otthonért meghozott áldozatok és az ezzel kapcsolatos – most már kényszernek tűnő – változtatási igény is megjelenhet bennünk.
A gyökeres átalakulások előtt sokszor nagy a feszültség, mert már érezhető a változás szele, de még nem kézzel fogható… ilyenkor eljön az a pont, amikor szembesülünk azzal, hogy már nem tudjuk kézben tartani tovább az eseményeket. És akkor „adjuk fel”, felfelé az Égnek, és hagyjuk, hogy legyen, ahogy lennie kell.
Ez az időszak szólhat tehát arról is, hogy a kontrollt elengedjük, és engedjük magunkat sodródni, szabadnak, felszabadultnak lenni, mint a tücsök, aki nem törődik a holnappal. Kell ez a periódus is, hiszen mindennek helye van, és a zűrzavar majd át fog billenni újra a rendezettség felé, amikor annak ideje van.
Hagyd, hogy történjen veled az Élet, a legjobb dolgok akkor jönnek, amikor nem is tervezted…
Szeretettel,
Nóri
0 hozzászólás