Hirtelen sokan lettek körülöttem, akiknél a magas vérnyomás megjelent. Véletlenek nincsenek ;), így egy kicsit utánajártam ennek a könyveimben, ismereteimben.
A magas vérnyomást a szív és érrendszeri megbetegedések közé sorolják, és amikor az okait kutatják, akkor számos vizsgálatot elvégeznek, hogy megfelelően kezelni tudják. Most nem ezekre szeretnék kitérni, hiszen nem vagyok orvos, ennek megvan a protokollja, és az erre képzett szakemberek, akikhez fordulni lehet, sőt kell is.
Aki hisz abban, hogy a testi tünetek mögött lelki diszharmónia húzódhat meg, annak azt érdemes megvizsgálnia, hogy – ha már szívről van szó -, hogyan áll ő a szívügyekkel, a szeretet, önszeretet kérdésével, a szeretet elfogadásával, a szeretet adásával (erről később írok még többet); a vér-nyomás kapcsán pedig, hogy hogyan áll a stresszel, a túlterheltséggel.
A „túl nagy a nyomás rajtam” érzése teljesen egyéni, személyiségtől, élethelyzettől, stb. függ, hogy ki, mit és mikor, mennyi idő után vagy éppen mennyi ideig (időszakosan vagy állandóan) érez soknak, tehernek, így bárkinél előfordulhat rövidebb vagy hosszabb ilyen periódus.
Ha te is érintett vagy, és előfordult már, hogy magas volt a vérnyomásod, az alábbiakat érdemes magadban tanulmányoznod:
- Van-e olyan érzés benned, hogy bármennyit dolgozol, sosem érsz a végére?
- Hogy bármennyit teszel valakiért vagy valamiért, az sosem elég?
- Szokott-e lelkiismeretfurdalás gyötörni, mert valamit nem befejeztél be, nem jutott rá még időd, nem időben készültél el vele?
- Érzed-e azt, hogy nincs időd semmire, magadra meg pláne, mert mindig van valami vagy valaki más, ami fontosabb, amit el kell végezni?
- Vágysz-e arra, hogy kikapcsolj, pihenj, töltődj, de nem tudsz rá időt szakítani, mert mindig van, amit ez elé kell helyezni?
- És ha végre megadod magadnak az énidőt, tudsz-e igazán pihenni, vagy azon pörögnek a gondolataid, hogy mi mindent lehetne helyette csinálni?
Vajon tudod-e, milyen érzés valóban magadat választani, és időnként más elé helyezni, hogy egészséges és kiegyensúlyozott maradhass?
Megengeded-e Te önmagad számára, hogy a nyomást, a stresszt letedd?
És ha nem, akkor milyen mintát követsz, ami már nem szolgál téged?
Ha szeretnéd tovább is bogozni ezt a gondolatfolyamot, várlak szeretettel segítő beszélgetésre, oldásra, vagy terápiás hangtálakkal történő foglalkozásra!
Nóri
0 hozzászólás